Dr. Gál Lajossal beszélgettünk, akivel – büszkén mondhatjuk – munkakapcsolatunk még teljesen a ’90-es évek elejére nyúlik vissza.
Kezdetektől a Varga Nyomda készíti a pincészetének címkéit? Mikorra datálható a munkakapcsolat?
Már 1992-ben a Varga Nyomdánál terveztük és készítettük el az Egri Szőlészeti-Borászati Kutatóintézet címkéit. Akkor borászati vezetője voltam az Intézetnek. Később igazgató koromban is együtt terveztük a nyomda grafikusaival a címkéket, címke családot egészen a 2008-as távozásomig amikor is elmentem tanítani az Eszterházy Károly Főiskolára (később egyetemre).
Saját vállalkozásom címkéit is mindig itt készítettük saját és később Péter fiam elgondolásai, majd pontos terveivel. Emlékszem a kezdetekre, a nagy üzem megépítésére, Zoli barátom segítőkészségére, szponzorációira a januári Szőlészeti Borászati Téli Egyetem és Konferencia kapcsán. Emlékszem, hogyan győztem meg Zolit arról, hogy a jövő az öntapadós címkéké, főleg a kis és közepes üzemeknél. Ezen beszélgetéseknek, meggyőzéseknek történelme van, no és annak is, hogy amikor ott ültem a csinos tervező lányok mögött, jött Zoli és elvitatkoztunk egy-egy betű nagyságán, vastagságán. Legfontosabb, hogy kialakult egy barátság és ennek köszönhetően sokat segítettünk egymásnak. Most már Krisztiánnal vagyok így, de ha jön az „öreg” azért még mindig jókat tudunk beszélgetni. És úgy tudom, hogy kedveli a boraimat is talán…
Amikor címke designról és tervezésről van szó, Önök hogyan dolgoznak, hogyan gondolkodnak?
Azzal kezdeném, hogy az első címke elkészítése a legnehezebb. Ez az 1999-es Egri Kékfrankosunk volt majd ezt követte az 1999-es Péter Bora. Nagyon egyszerű címkét és üzenetet szerettünk volna megfogalmazni, (nálunk az egész család címke szakértő ) ehhez a logót 2 éven keresztül kerestük. Végül a gólyát választottuk, mert Hevesi származásúként úgy tudom, hogy szülővárosom középkori címerének címermadara volt, emellett most a megye címermadara. Itt születtem, mindig ebben a megyében szőlészkedtem és borászkodtam.
A gólya egy lábon áll és nem táplálkozik szőlővel. Az én madaram kivétel mert két lábon áll (utalás arra, hogy mellékállású vállalkozó vagyok) és a szőlőfürt a csőrében pedig egyértelmű utalás a tevékenységünkre.
Emellett a gólya a termékenység a megújulás (folyamatosan megújulásban vagyunk) jelképe és a népek világszerte kedvelt madara. Szerettük volna elérni és pár év után sikerült is, hogy a vevők azt mondják egymás között, hogy „tudod az a gólyás bor az finom volt”.
A borainkat többféle minőségi szinten termeljük . Az első 10 év kicsit hektikus címke rendünk megváltoztatására Péter fiam tanácsára és konkrét terveire hagyatkoztam. Az Eger classicus szintnél színes címkéket használunk a korábbi sok fölösleges betű eltűnt a hascímkéről a logónkat leegyszerűsítettük. A superior minőségű borainkat már nagyon szép strutúrával rendelkező fehér papírra nyomtatjuk. A betűk és az arányok kialakítását Péter végezte és be kell vallanom, hogy ezek a legegységesebb, legjobban letisztult címkék. A grand superior vagy másnéven a dűlős borainknál a hangsúlyt a dűlő nevére helyeztük és eltérően a superiortól a fekete színt felváltotta, a fehér boroknál a zöld a vöröseknél a vörös színt, de csak a dűlő nevét színezzük. Az aranyfóliával készült gólya minden címkénken rajta van a címke méretének megfelelő hangsúllyal és a papír minőségének megfelelően domborítva vagy sem.
Vannak kivételek. Ilyen a SZÓLÁTI és a Menoire címkéje, ezekre már nem fért fel a gólya. Ez a két címke a borok egyedisége miatt lett ilyen és a maguk nemében sikeresek is. Korábban a gyerek boraink is kivételt képeztek, de ezeket besoroltuk a superior borok közé. Többen javasoltak fontos változtatásokat a divatnak megfelelve, de a kereskedőink és a boraink vásárlói tanácsára maradtunk a jól megismert és bevált klasszikus stílusnál. („Lajos bá a zöld címkés olasz rizlinget keresik”, ne változtasson!) Van még változtatni valónk, mert a classicus boraink címkéi még nem a kedvünk szerintiek, de még nem találtuk meg a jelenleginél jobb arculatot.
Fontosnak tartom a jó papír megtalálását. Nehéz, mert a gyártók sokszor változtatnak, de a Varga Nyomda szakemberei mindig segítettek ebben is.
Minden gépinduláson részt vesznek vagy ezt már a nyomdára, Krisztiánra bízzák?
Vannak olyan címkéink ahol a szín nagyon lényeges, és egy-egy színváltásnál, vagy papírváltásnál fontos volt látnom, hogy a zöld ne legyen túl szürkés stb… A legtöbbször amikor odaértem a fiúk már mutatták, és egyből rámondtam, hogy ez így jó! Persze olyan is volt amikor külföldön voltam és Krisztiánnal telefonon egyeztettünk a színről. Ha megvan a címke színe és csak évjáratváltás, vagy utánnyomás van akkor nem szoktam menni. Ezeket már a fiúk Krisztián vezetésével profin intézik.
Mik a tapasztalataik – ha vannak – az új, digitális nyomdagéppel?
Nagyon jó, mert nagyon gyors. A színeket könnyebb eltalálni és pontosan beállítani. Nagyon sokféle borom van, ezekből kb. 6-8 bor évjáratonként 1000-1500 palackot jelent. Nekem ez a technológia fontos költség csökkenést jelentett, mert a nem digitális gépen drágábbak voltak ezek a címkék. Ezért is a legjobb választás kisebb példányszámú címke nyomtatáshoz.
Fotók: Varga Nyomda és https://www.facebook.com/gallajoseger